A Budapesti Iparszövetség önálló, független civil szervezet, mely a tevékenysége során a Ptk.-nak az egyesületekre vonatozó rendelkezései, az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a jelen alapszabály szerint jár el.
Il.
| 1. A Szövetség neve: | BUDAPESTI IPARSZÖVETSÉG |
| 2. A Szövetség székhelye: | 1034 Budapest, Szőlő utca 25-29. 3.em. 57. |
- Szövetség jogi személy, mely korábban a Budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetsége néven működött.
A SZÖVETSÉG CÉLJA, FELADATA
- A Szövetség célja a tagjai gazdasági tevékenységének összehangolása, segítése, érdekeik képviselete és eredményes gazdálkodásukat elősegítő szolgáltatások nyújtása.
A Szövetség tagjainak tisztségviselői, munkatársai, alkalmazottai, volt – és ez idő szerint – nyugdíjas munkatársai, valamint hozzátartozóik kedvezményes üdültetésének elősegítése.
Az említett körbe tartozó természetes személyek művelődési-, kulturális-, művészeti valamint sport tevékenységének segítése.
Az élethosszig tartó tanulás, képzés elterjesztésének segítése. Igények szerinti oktatási-képzési lehetőségek felkutatása, a szakképzés és felnőttképzés szervezése.
A magukat ellátni nem tudó időskorú volt ipari szövetkezeti tagok gondozásának, szociális ellátásának segítése.
- A Szövetség figyelemmel kíséri az állami, önkormányzati és egyéb szerveknek a Szövetség tagjai tevékenységét érintő intézkedéseit. Az intézkedésekre vagy azok elmulasztásának következményeire — a tagok figyelmét felhívja, érdekeikben eljár és szükség szerint részükre képviseletet biztosít.
- A Szövetség tagszervezeteinek bel- és külföldi gazdasági kapcsolatai kiépítéséhez segítséget nyújt.
A Szövetség a céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
- A Szövetség a tagjai érdekében — szükség szerint — igénybe veszi a tömegtájékoztatás eszközeit, részükre álláspontjuk ütköztetésére, tapasztalataiknak a cseréjére fórumot biztosít.
IV.
A SZÖVETSÉG TAGJAI
- A Szövetségnek bármely Cégbíróságnál bejegyzett magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a fővárosi és megyei törvényszékeknél bejegyzett civil szervezet lehet a tagja.
A tagfelvételi kérelmet írásban a Szövetség Elnökségéhez kell benyújtani. A kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a kérelmező a Szövetség Alapszabályát megismerte, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el.
- A tagfelvételről a Szövetség Elnöksége dönt.
- A tagok jogai:
- A tagok a Közgyűlés munkájában képviselőik útján, tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.
- A tagok Képviselői a Szövetség bármely tisztségére megválaszthatók.
- A tagok Igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, munkatársaik a Szövetség rendezvényein részt vehetnek.
- A Közgyűlés által meghatározott célra vagyoni hozzájárulást teljesíthetnek.
- A tagok kötelezettségei:
- A Szövetség Alapszabályának és a Közgyűlés határozatainak betartása.
- A Közgyűlés munkájában való részvétel.
- Az Elnökség által megállapított tagdíjnak és más vagyoni hozzájárulásnak az esedékesség időpontjában történő megfizetése.
- Tagsági viszony megszűnik:
- A tag kilépésével.
A kilépési nyilatkozatot a Szövetség Elnökségéhez a tagsági viszony megszűntetése előtt legalább 90 nappal korábban, írásban kell benyújtani.
12.2. A tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével.
12.3. Az Elnökség által meghatározott tagdíj megfizetésének elmulasztásával a tárgyév december 31.napján, kivéve, ha a tag az itt megjelölt határnapig a hátralékot írásbeli felszólításra befizeti. A tagsági jogviszony felmondásáról az Elnökség jogosult dönteni.
12.4. A tag kizárásával.
A tagot akkor lehet kizárni, ha a tagsági viszonnyal járó kötelezettségeit felhívás ellenére sem teljesíti, vagy a Szövetség célkitűzéseivel, alapszabályával ellentétes tevékenységet folytat. A taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség jogosult. Az eljárás megindításáról és annak okáról az érintett tagot az eljárás megindítását követő 5 (öt) munkanapon napon belül írásban értesíteni kell. Az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárási határozat meghozatala előtt a védekezését írásban, vagy szóban előadhassa. A kizárási határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. A kizárási határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint azt, hogy a kizárási határozat ellen nincs jogorvoslati lehetőség. A kizárási határozatot igazolható módon kell az érintett taggal közölni.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
- A Szövetség szervei:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
- Ügyintéző szervezet
- A KÖZGYŰLÉS a Szövetség legfőbb szerve, mely a jogi személy tagok képviselőinek összességéből áll. A Közgyűlésen a tagot Írásbeli meghatalmazás alapján ügyvéd, vagy más képviseletre jogosult személy is képviselheti. Az erről szóló meghatalmazásnak a képviselet terjedelmét is tartalmaznia kell.
- A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály elfogadása, módosítása,
- a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása
- az éves költségvetés és a költségvetés végrehajtásról szóló éves beszámoló elfogadása,
- az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tevékenységéről készült beszámoló elfogadása, – a tag kizárásával kapcsolatos jogorvoslat elbírálása,
- a Szövetség más egyesülettel való egyesülésének elhatározása, szétválása, vagy
- A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
megszűntetés tárgyában való döntése.
- A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A közgyűlést annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, a tárgyalásra javasolt napirend közlésével az Elnökség hívja össze. A közgyűlést a szövetség székhelyére kell összehívni. Indokolt esetben azonban a közgyűlést az elnökség más alkalmas helyre is összehívhatja. A közgyűlésre szóló meghívót a szövetség tagjai részére írásban kell megküldeni.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a szövetség nevét és székhelyét, a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, az elnökség által tárgyalásra javasolt napirendet.
A Szövetség tagjai legkésőbb a közgyűlés napját megelőző harmadik napig a Szövetség tevékenységével összefüggő más fontos kérdések napirendre tűzését is indítványozhatják. A javaslatot írásban az Elnökséghez kell benyújtani. Az ilyen módon benyújtott javaslat napirendre tűzéséről, vagy annak elutasításáról a közgyűlés dönt.
14.3. Kötelező a Közgyűlés összehívása, ha azt a tagok 1/3-a vagy a Felügyelő Bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha annak összehívását a Bíróság elrendeli, továbbá, ha
- a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
- a tartozásokat a Szövetség előre láthatóan azok esedékességekor nem tudja megfizetni, valamint akkor is, ha
- a Szövetség céljának elérése veszélybe kerül.
14.4. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok képviselőinek több mint fele megjelent. A határozatok elfogadása előtt a határozatképességet minden esetben meg kell állapítani.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
-akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
-akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
-aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
-akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; -aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
-aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14.5. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Minden képviselőt egy szavazat illet meg.
14.6. A Szövetség alapszabályának módosításához a tagok jelenlévő képviselőinek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szövetség céljának módosításához, a Szövetségnek más egyesülettel való egyesüléséhez, szétválásához, vagy a Szövetség megszűntetésének elhatározásához az összes tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
14.7. Ha a közgyűlést azért nem lehetett megtartani, mert a tagok képviselőinek több mint fele a szabályszerű meghívó ellenére az ülésen nem jelent meg, az ezt követő egy órával későbbre meghirdetett Közgyűlés – ha az eredeti közgyűlési meghívóban erre kifejezetten figyelmeztették a tagokat és abban a megismételt közgyűlés helyét és idejét is feltüntették, az eredetileg meghirdetett napirend tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes és – a 14.6. pont második bekezdésében megjelölt célok és szervezeti változásokat kivéve — bármely kérdésben dönthet.
14.8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a közgyűlésen választott levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az ülésen elhangzottak lényegét, a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a közgyűlés előtt.
Amennyiben a közgyűlés olyan határozatot hoz, mely a szövetség tagjaira is kötelezettséget ír elő, az erről szóló határozatot annak meghozatalától számított 8 napon belül, a Szövetség Elnöke írásban köteles a tagok részére megküldeni.
- A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE
- A Szövetség általános hatáskörű vezető testületi szerve az Elnökség. Az Elnökség létszáma 3 fő.
- Az Elnökség tagjait a tagszervezetek képviselői közül, 5 évi időtartamra, a Közgyűlés választja.
- Az Elnökség jogosult mindazon ügyekben eljárni és dönteni, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Amennyiben a Szövetségnek halasztást nem tűrő és a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben kell döntenie, – és a közgyűlés összehívás különös nehézségekbe ütközne, az adott kérdésben kivételesen, az Elnökség is eljárhat. Ebben az esetben azonban a tett intézkedéshez a Közgyűlés utólagos jóváhagyását meg kell szerezni.
- Az Elnökség saját tagjai sorából, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztja a Szövetség elnökét.
- Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal ülésezik. Az ülés összehívásáról az Elnök, akadályoztatása esetén pedig a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik.
- Kötelező az Elnökség ülését összehívni, ha a Szövetség tagjainak 1/3-a, vagy a Felügyelő Bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezik.
- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele megjelent. Döntéseit a jelenlévő elnökségi tagok több mint felének szavazatával, és nyílt szavazással hozza. A határozatok elfogadása előtt a határozatképességet minden esetben meg kell állapítani.
- Az Elnökség a végzett munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni.
- Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– a Közgyűlés összehívása,
- a tag felvétele,
- a tag kizárása,
- tagsági jogviszony felmondása,
- a fizetendő tagdíjakról megállapodás a tagokkal,
- gazdasági társaság alapítása, illetve megszüntetése, vagy már működő gazdasági társaságba való belépés, vagy abból kilépés elhatározása; alapítvány létrehozása, – más érdekképviseleti szervekbe küldöttek kinevezése, visszahívása, – az ügyintéző szervezet működési szabályzatának elfogadása.
- A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
- A Szövetségben 3 főből álló Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottságot a közgyűlés 5 évi időtartamra választja.
A Bizottság saját tagjai közül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, elnököt választ.
Amennyiben két Közgyűlés közötti időszakban a Bizottság létszáma bármely okból 3 főnél kevesebb létszámra csökkenne, a Felügyelő Bizottság új tagját a következő Közgyűlésen meg kell választani.
16.2. A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetség és ügyintéző szervezete jogszerű működésének ellenőrzése. E jogkörében az ellenőrzése alá vont ügyekben jogosult a tisztségviselőktől, az ügyintéző szervezet dolgozóitól felvilágosítást kérni. A megkérdezettek a kért felvilágosítást kötelesek megadni.
16.3. A Felügyelő Bizottság elnökét az Elnökség üléseire meg kell hívni.
16.4. A felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint fele megjelent. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
16.5. A Felügyelő Bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.
16.6. A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni.
16.7. A Szövetség éves gazdasági tevékenységről szóló beszámolót a Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni.
A Közgyűlés a tárgyévi költségvetésről előterjesztett beszámoló elfogadásáról csak a Felügyelő Bizottság felülvizsgálatának ismeretében hozhat határozatot.
16.8. Amennyiben Felügyelő Bizottság téves joggyakorlatot, vagy egyéb szabálytalanságot észlel, és ennek kiküszöbölésére tett írásbeli javaslatára a Szövetség elnöke 8 napon belül az Elnökség összehívása iránt nem intézkedne, az Elnökség ülését a Felügyelő Bizottság is összehívhatja.
- ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET
- A Szövetség gazdasági és ügyintézői feladatait az Elnökség által létrehozott ügyintéző szervezet látja el.
- Az ügyintéző szervezet az Elnökség által elfogadott működési szabályzat szerint működik.
- Az ügyintéző szervezet vezetője a Szövetség Elnöke, aki ezt a tevékenységét díjmentesen látja el. A feladatainak ellátása során költségtérítésre tarthat igényt.
Az Szövetség alkalmazottai felett az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.
VI.
A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
- A Szövetség vezető tisztségviselői: az elnök, és az Elnökség tagjai.
- A Szövetség vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Megszúnik a vezető tisztségviselői megbízatás
-határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
-visszahívással;
-lemondással;
-a vezető tisztségviselő halálával;
-a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
-a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
18.2. Vezetői tisztségbe csak elfogadó nyilatkozat alapján lehet jelölteket megválasztani.
VII.
A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
- A Szövetséget az Elnök önállóan képviseli.
Más személyeket képviseleti jogosultsággal csak az Elnök ruházhat fel.
- Amennyiben az Elnök a képviseleti munkájában tartósan akadályozott, a Szövetség képviseletére az Elnökség saját tagjai sorából, – legfeljebb egy évi időtartamra — két személyt együttes képviseleti jogosultsággal ruházhat fel. Az erről szóló meghatalmazásban a képviselet okát és annak terjedelmét meg kell határozni.
- A Szövetség bankszámlája felett az elnök – az önálló képviseleti jogára tekintettel – önállóan rendelkezik.
VIII.
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
- A Szövetség megszűnik, ha
- a Közgyűlés határoz a Szövetség megszűnéséről,
- a Szövetséget az arra jogosult szerv megszünteti,
- a Szövetség megvalósította célját, vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné
vált és új cél nem került meghatározásra,
- a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
- A Szövetség megszűnése esetén a követeléseket be kell hajtani és a tartozásokat ki kell egyenlíteni.
IX.
VEGYES És HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.
A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése a K/1/5/2018. sz. határozatával fogadta el.
Rendelkezései az elfogadás napjától lépnek hatályba.
Budapest, 2018. március hó 08.
Elnöke
Alulírott jogi képviselő a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.S (2) bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosítás a 2016.09.08-án kelt alapszabály 15.1 pontjának módosítására terjed ki. A változásokat az egységes szöveg dőlt betűkkel emeli ki.
Az egységes szövegű alapszabályt ellenjegyzem Budapesten, 2018.évi március hó 08. napján:
TALLÓSSY ÜGYVÉDI IRODA
DR TALLÓSSY FRIGYES
1094 Ton.pa u- II. 1.110.
1450BudqesĽPE 173-
E-mail: tanosi.fifgyes@t-onüne.ha
KASZ: 36069993